A burgonyaszirmot (idegen néven: chips), a világszerte elterjedt, rágcsálnivalót, 1858-ban állították elő első alkalommal a New York állambeli Saratoga Springsben. A híres vasútmilliomos, Cornelius Vanderbilt éppen vacsorájához kezdett az egyik helyi étteremben, amikor a körítésként feltálalt burgonyát túlságosan vastagnak találta. A pincér máris hozta a vékonyabb, ropogósabb falatokat. Csakhogy Vanderbiltnek ez sem ízlett. Végül a főszakács, George Crum – megleckéztetésként – maga sütötte meg olyan vékonyra és ropogósra a burgonyát, amilyet addig még soha senki nem készített. Ekkor az előkelő vendég, ahelyett hogy felháborodott volna, jóízűen elfogyasztotta a világ első burgonyasziromját. Azután rendelt még belőle.

Rövidesen az extra vékony krumpli lett a ház specialitása. Eleinte minden fogáshoz külön kínálták egy tálkában. Később kis dobozokban árulták, majd gyárakban kezdték készíteni nagy mennyiségben. 1926-ban azután a közkedveltté vált csemegéhez bizonyos Laura Scudder zsírpapírból zacskót gyártatott, amit forró vasalóval zárt le.

A chips történetéhez tartozik, hogy eleinte külön nem ízesítették, csupán egy kis zacskónyi sót mellékeltek hozzá. Az ízesített változatok csak 1954-ben jelentek meg, melyeket Joe Murphy ír chips gyáros dobott piacra. A Murphy által kitalált első ízek közé tartozott a sós-ecetes és a sajtos-hagymás, melyek ma is népszerűeknek számítanak.

Magyarországra jókora késéssel, a kilencvenes évek legelején érkezett meg az amerikai csemege. Az ország egyetlen chipsgyára Zircen működik, mivel a hűvös és csapadékos Bakonyban kedvezőek a burgonyatermesztés feltételei. Egy kilogramm burgonyaszirom előállításához 3,5 kg burgonyára van szükség, mivel a sütés során szinte az összes nedvesség távozik a burgonyaszeletekből.

Forrás: Wikipedia